Ma Réka betöltötte a 8 hónapot

Rékuci lányom, ma reggel, pontosan 8:55-kor betöltötte a 8 hónapot.

Isten éltessen kicsi angyalkám!

Ez a kép még júniusban készült, de így szereti Boti családunk legkisebb tagját.

Réka lépeget

Rékucim pár nap múlva 8 hónapos lesz. Nagyon sokat fejlődött az elmúlt időszakban, már követni sem tudom. Mászik négykézláb már 6 hónapos korától, és mindenhova húzza fel magát, áll lábra.

Most is a kanapénál álldogál és csatakiáltással kapaszodik, lassan araszol, lépeget. A kanapé egyik végéből a másikhoz. Esni is tud már, néha koppanásnál sem sírja el magát. Fontos, hogy tudjon esni is. Persze mindig felveszem és vígasztalom ha kell. Annyira mozgékony, hogy nem lehetek mellette állandóan, s ezért meg kell tanuljon esni is. Huppani, popsira.

Hamarosan járni fog a pici lányom, ahogy elnézem.

Annyi minden történt....

.....a nyáron, hogy én már nem is tudom mivel kezdjem a sorolást.

Első sorban július 1-től Boti vakáción volt. Ez azt jelentette, hogy én Réka programját kellett egyeztessem a Botiéval, kisebb-nagyobb sikerrel. Réka még 2-3-szor aludt napjában, a déli alvást egyszerre időzítettem, ami néha óriási sírásokkal csendesedett el. Persze Réka is kellett alkalmazkodjon Botihoz, s közben nött-nött, fejlődött a pici lányom. Tehát nekem volt kicsit megterhelőbb, esténként korán feküdtem le. Egész vakációban Vajk sokat segített.

Az első "kiruccanás" az július közepén volt, Torockóra mentünk, Vajk volt évfolyamtársaival találkoztunk, családostól. Nagyon jól telt és a gyerekek is jól érezték magukat.

Ezután egy kánikulás hétvégén elmentünk Tarnicára, Ágnesékkel. Nagyon jó volt csobbanni a tóban.
Itt Boti, Kata és Borcsi pózolnak:

 Itt meg Vajk "úsztatja" Katát és Botit:

De csak ezután következett az "igazi" nyaralásunk augusztusban: Horvátország! Nagyon messze mentünk, ígyhát megálltunk a Balatonon, Balatonfenyvesen, ott is csobbantunk útban arrafele. Találkoztunk itt Ágnesékkel meg Bálintékkal is, aztán folytattuk az utat. Nagyon lementünk délre, Splittől kicsit lennebb, Omis-ig. Réka bírta nehezen a hosszú utat, na meg én idegileg. Sokszor másztam hátra az autóban, mert Rékuci rázendített.....na de nem ez a lényeg, hanem az, hogy nagyon szép helyen voltunk, a part mellett.

Sokat voltunk a parton, egyik nap motorcsónakoztunk is, azaz "banánoztunk".

Meg elmentünk egy nemzeti parkba is, ez egynapos kirándulás volt. (Kirka Nemzeti Parkban)

 De a legtöbbet a parton voltunk, a bérelt villánk is itt volt, nagyon szép tengerparton voltunk:

Utolsó nap még bementünk Omisba, nagyon szép volt az is:

Mikor hazajöttünk, "kipihentük" a nyaralást és augusztus végén, egy másik kánikulában elmentem a gyerekekkel Nagyváradra, látogatóba Pollyhoz. Vonattal mentünk-jöttünk, Boti azóta is emlegeti a vonatozást. (sajnos el kell mondanom, hogy oda-vissza szinte üres vonattal utaztunk, ami kényelmes volt, de szomorú látni, hogyan megy lassan tönkre a CFR) Egyedül mentem a két gyerekkel, pár nap múlva Vajk jött értünk, s négyesben jöttünk haza.

Ezekután még elmentünk Udvarhelyre két esküvőre, szeptember 1-én és 8-án, kétszer, Zsoltika és Ottó esküvőjére. 

Itt Andi és Zsoltika esküvőjén:

Itt meg Blanka és Ottó esküvőjén:

Ezen az esküvőn találkoztam kedves évfolyamtársnőmmel, Boróval, neki is van két fia, jó volt vele dumcsizni.

Tehát ezek voltak a nyáron. Közben meg Boti volt rallin Vajkkal a központban, és minden héten találkoztunk Klariszával, Boti ovis társával, mert nagyon hiányolták egymást.

A vakáció végére már nagyon-nagyon vártuk az új tanévkezdést, Boti is meg én is. Eléggé bosszankodtunk mikor elhalasztották!

Réka közben betöltötte a 7 hónapot, és nemcsak mászik négykézlábon mindenhova a házban, de már lábon áll, és lassan lépeget.... S újabban együtt fürdenek a gyerekek, nagy örömükre.

Szeptember egyik hétvégéjén : utolsó akciónk a nyáron az volt, hogy felmentünk a "dombra" ami egy gyümölcs"kutatóközpont" , szinte le is zavart a rendőrség onnan, de nem hagytuk magunkat!

Pont mint 2 évvel ezelött, akkor Botit vittük a háti hordozóba, most meg Rékucit.

Két évvel ezelött