Hosszú hétvége volt, pénteken nem volt tanítás az oviban. Boti itthon maradt velünk és nagyon jó volt együtt lenni.
Készültünk az ünnepekre. Két napi munkám eredménye ez az Adventi kalendárium:
Mindent kiollózam, ragasztottam. Vajk és Boti is sokat segitettek. Rengeteg munka van benne, volt mikor azt hittem sose fejezem be. De mégis sikerült, és ma reggel Boti nagyon örvendett neki. Meg is kapta az első ajánékot. S ezután hozzámjött, megölelt, megköszönte és megpuszilt. Ez nagyon jólesett, ritkán tesz ilyesmit önszántából.
A másik dolog, amit eggyütt csinált a család a hétvégén: sütöttünk szezámmagos és napraforgómagos házi kenyeret, mivel a nemzeti ünnep miatt zárva volt a kenyeres. Ilyen lett:
Boti gyúrta, azután meg ette a nyers tésztát ami a kezéhez ragadt és ami nagyon ízlett neki.
Rékának hosszú várakozás után kibújt a két felső metszőfoga és eléggé megkínozta. Mostmár van kicsi nyuszikám.
S itt van a két kicsi pizsamás lefekvés elött:
