Vakációra készülve egy kis szerelmi vallomás

Kezdődik a vakáció és nem lesz időm blogot írni. Ezért most gyorsan lejegyzem amit a tegnap mesélt Klarisza anyukája, akivel a tegnap délután ovi után találkoztunk.

Reggel öltözteti az anyukája Klariszát, s mellette ül Réka. Réka mondja: "Szeretem Botit.", errefel felugrik Klarisza a székéről, s mondja: "De megmondtam hogy, én szeretem Botit!". Ezt kacagva mesélte Emese, Klarisza édesanyja. Jót szórakoztunk ezen.

Itt egy kép az évzáró ünnepélyről Klariszával..

S itt van Réka is Botival az ugrálóban a magyarvistai kiránduláson:

Holnaptól Botikám vakációzik, kerek két hónapig. Utazni fogunk, jönni-menni. Kicsit nehezebb lesz nekem két kicsivel, de megszokom azt is. Tegnap elköszöntem Encitől, Boti egyik óvónénijétől, aki jövőre máshol fog tanítani. Nagyon fog hiányozni nekünk, de remélem ha látogatóba jön Kolozsvárra, lesz alkalmunk találkozni.

Itt akkor most könnyes búcsút veszek a blogtól, s majd amikor időm lesz egy kicsikét, jelentkezem.

Óvódás kirándulás Magyarvistán

Június 9-én csoportos kirándulás volt Magyarvistára, Boti egyik csoporttarsánál, Ákoséknál.

Nagyon jól telt, sokat játszodtak a gyerekek, beszélgettünk a szülőtársakkal, szórakoztunk a kis versenyen amit az óvónénik szerveztek meg, csapatokra osztva a társaságot. A mi csapatunk a második lett.

Megnéztük a kőfaragó műhelyt is, ahol nagyon szép munkákat láttunk.

S akkor legyen itt pár kép:

Boti (nagy) Rékával az ugrálóban: (azért nagy Réka, mert itthon van kicsi Réka hugica)

Réka mai meglepetése

Pici lányom, Rékuci már 4 és fél hónapos. Nagyon ügyesen fejlődik, nem győzöm ámulni milyen kis csodás teremtmény. Már fordul hátról hasra, meg az ágyikójában a hátán forgolódik, a lábával segítve magát. Mindent leszed az ágy széléről, még a felkötözött zörgő szitakötőt is. Gőgicsél, kurjant, mondikál magában vagy a játékainak. A gumi Hófehérke fejét teljesen a szájába gyúrja, s azt szopogatja, rágja. Mindent a szájába gyúr:kezét, rongyot, pokrocát, ami befér s a keze ügyébe kerül. Ügyesen fog, megfogja amit adok neki. S persze sokat kacag, de teli szájjal, olyan aranyosan, hogy olvadok el. Gyönyörűség nézni ezt a pici kis csodát.

Nagyon szereti Boti is Rékát, minden reggel gügyög neki, ráncigálja, simogatja, beszél hozzá meg szeretgeti. Réka meg mindezt tűri, én nem bírom nézni, úgy féltem, hogy nehogy kárt tegyen benne, de Boti csak tiszta szivéből szereti.

Sok ilyen kép készült már a két kicsi kincsemről. Boti igazi jó bátyus, nagyon büszke rá még az oviban is. Mikor érte megyek délutánonként, büszkén mondja a csoporttársaknak: "Ő az én hugicám, Jéka!"
S vigyáz is rá, na meg persze néha szeretetből ráugrik.

Ma Réka meglepett: este, fektetés elött, mikor pizsamát adtam rá, hahotázvan kacagott. Gyorsan hívtam Vajkot és Botikát, lássák ők is. Gyönyörű pillanatok voltak, bevésem az emlékezetembe.

Ilyen lehetett a benti lét

Ma néztem meg ezt a gyönyörű filmecskét és megkönnyeztem.

Elképzeltem, hogy mindkét gyermekem igy érezhette magát a hasamban, a magzatvízben.

Boti 3 éves

2012 június 1-én Botikám betöltötte a 3 évet. Sokat készültünk a nagy napra, háromszor is megünnepeltük az eseményt.

Pénteken, június 1-én először az óvodában. Vajk filmezett és fényképezett egyszerre. Boti már régóta emlegette az ő "szülésnapját", sokat kérdezte neki mikor lesz. Mikor végre megérkezett, nagyon megilletődött. De ügyesen elfújta a tortán a három gyertyát, és mostmár nem ő a legkisebb a csoportban.

Délután itthon is ünnepeltünk a családdal, s mikor megkapta a régóta emlegetett kék biciklijét, óriási örömmel ölelt meg, s rögtön körbebiciklizte a lakást. Le is mentek Vajkkal a tömbház elé, kipróbálni.

Lent találkoztak a vendégsereggel, s együtt jöttek fel. Kapott sok szép ajándékot, mindegyiknek nagyon örvendett. De kijelentette, mint a névnapján, ne puszilják őt. Ez van, Botikám beossza a puszikat, s mikor nincs kedve puszilozni el kell fogani. Képek készültek, csak nem a mi gépünkkel.

Szombaton, június 2-án volt az Életfa által megszervezett 6. Gyermeknap, a Báthory kisudvarán. Oda is elmentünk, Boti kis tigris lett.

Itt már gyanus volt, hogy Boti mind haza akart menni, gondoltam a nagy tömeg miatt. Délelött és délután is voltunk, jól telt.

Vasárnap délelött a barátaink gyerekeivel együtt tartottuk, a Életfa székházát kaptuk kölcsön, mivel annyi gyerek és szülő nem fért volna el nálunk.

Nehéz volt összeszedni ennyi gyermeket csoportképre.
Az alábbi képről Réka hiányzik, aludt a drága.

S a meglepetés torta:

Villám McQeen, marcipán bevonattal, Boti nagyon örvendett neki. Meg én is nagyon!

S mint a képen is látszik, itt már gyötörte a rosszullét. Késöbb kiderült, hányás-hasmenéses virózisa volt, 4 napig oviba sem ment a következő héten, aztán a nyavaja végigsöpört a családon is:apa, anya, dédi mama, mama. Az óvodában is több gyerek elkapta, s azok szülei is kivették részüket ebből a nagyon agressziv virózisból.

Szülipanról ennyit röviden, többi eseményről újabb bejegyzésben irok majd. Bőven volt részünk eseményekből.