Boti le volt nyűgözve, mikor édesapámnál voltunk, mind mutogatott felfele, a csillár felé, s mondta : "lámp". Egészen tisztán és érthetően. Pár napja mondogatja otthon is, de apukámnál különleges ez a "lámp". Mégis csillárról van szó!
Mostmár hivatalosan is megindult a beszéd, persze még van ameddig tiszta szavakat és mondatokat fog mondani. Napok, talán hetek óta kezdett el beszélni "a fiú", ahogy dédi mama mondja.
S jelez már, mikor kell pelust cserélni, tisztán mondja "kaka", mutatja is,de sokszor le is tagadja. "Boti, van kaka?", kérdem, mikor már büdi a pelus. Boti határozottan jelenti néha "Nem!", persze, mert jó meleg gondolom. De legtöbbszőr ő mondja hogy van, s mutat a fürdőszoba fele. Sőt, van amikor el is dobja a használt pelusát.
Megnött a kicsi fiam, már nem az a pici kis baba aki egy éve volt. Megnött. Hogy mikor, azt nem tudom, de csak álok és bámulok, csodálkozom hogy mekkora lett az én kicsi hercegem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése